A védőruhákra vonatkozó nemzetközi ISO 13688 szabványt elfogadta és alkalmazza az Európai Unió (EN ISO 13688) és ezt elfogadja a Magyar Szabványügyi Testület (MSZ EN ISO 13688). Magyarországon jelenleg a MSZ EN ISO 13688:2013 az érvényes, amely (mint a szám is jelzi) 2013-tól érvényes. Előzménye a MSZ EN 340:2004 szabvány volt, amely 2004-től 2013-ig volt érvényben.
A MSZ EN ISO 13688 szabvány a megfelelő védelmi képességre, ergonómiára, ártalmatlanság, méretnagyság-jelölésre, öregedésre, kompatibilitásra, megjelölésre és a gyártó által kötelezően adandó tájékoztatóra vonatkozó előírásokat határozza meg, amelyeket a munkavégzéshez használt védő- és munkaruházatnak teljesíteni kell.
Mivel az ISO 13688 nem önálló szabvány így a száma, pajzs piktogrammal vagy anélkül (a védelem alapvető szimbóluma), nem jelenik meg egyetlen védőruházaton sem önálló jelölésként. A munkaspecifikus védelmi tulajdonságokat a ruházatra vonatkozó további szabványok tartalmazzák.
A munkaruhák mely tulajdonságait határozza meg a MSZ EN ISO 13688 szabvány?
A munkaruha ne legyen ártalmas a dolgozóra
A dolgozó egészségét és higiéniáját nem befolyásolhatja negatívan a munkaruha. Ennek értelmében, normál, szabályos használat mellett, a ruhához felhasznált anyagok nem bocsájthatnak ki mérgező, rákkeltő stb. egészségre káros anyagokat.
A védőruházat minden rétegének meg kell felelnie a következő követelményeknek:
- A bőr részeket is tartalmazó munkaruházat króm-VI-tartalma az ISO 17075 szerint nem haladhatja meg a 3 mg/kg-ot.
- Minden olyan fémből készült alkatrészből, amely hosszan érintkezhet a bőrrel (pl. csapok, szerelvények), hetente 0,5 µg/cm2-nél kevesebb nikkel szabadulhat fel. A vizsgálat az EN 1811 szabvány szerint történik.
- A védőruházat anyagának pH-értéke legyen nagyobb, mint pH 3,5, de kisebb, mint pH = 9,5. A vizsgálat bőr esetén az ISO 4045, a textilanyagok esetében pedig az ISO 3071 alapján történik.
- Az EN 14362-1 szabványban felsorolt rákkeltő anyagokat felszabadító színező anyagok ne legyenek kimutathatók.
A munkaruha kialakítása ergonomikus legyen
A munkaruhák tervezésénél több szempontot is figyelembe kell venni. A ruhának ésszerű szabással kell rendelkeznie és minden felesleges díszítést mellőznie kell, amelyek a munkavégzés közben útban lennének, elakadnak stb. Ezen felül a kész ruhadarab súlyának is az elfogadható tartományon belül kell esnie. Mindezek adódik a jogos elvárás a munkaruházattól, hogy minél kényelmesebb legyen viselés közben.
A ruhának könnyen felvehetőnek és viselhetőnek kell lennie, úgy, hogy a munkavégzés időtartama alatt is a helyén maradjon. Figyelembe kell venni a környezeti feltételeket, a mozdulatokat, testhelyzeteket, amelyekben a ruha használva lesz.
A jelentős ergonómiai megterhelést, például hőterhelést okozó, vagy a megfelelő védelem biztosítása miatt kényelmetlenül viselt védőruházatot a gyártónak külön tanácsokkal vagy figyelmeztetésekkel kell ellátnia. Konkrét tanácsot kell adni a munkaruházat viselésének módjáról, időtartamáról a tervezett felhasználási módban.
A munkaruha méretezése
Az EN ISO 13688 szabvány nem ír elő konkrét, számokban megadott méretezést. A méret intervallumokat rugalmasan kell kezelni, nem szabad szabványosítani. A védőruházat méretét a centiméterekben mért testméretek alapján kell feltüntetni.
A mérési eljárásoknak és a méretmegjelöléseknek meg kell felelniük az ISO 3635 szabványnak, kivéve, ha más termékszabvány másként rendelkezik.
Az egyes munkaruha-fajták méretének megállapításához az alábbi méreteket kell megadni:
- kabát, mellény: mell kerülete és magasság
- nadrág: derékbőség és magasság
- kezeslábas: mell kerülete és magasság
- kötény: mell kerülete, derék kerülete és magasság
Ezeken kívül a gyártó további részekkel pontosíthatja a méretezést pl. a női ruhadarabok karhossza, belső lábhossza stb. A pontos méretezésen felül munkaruha pontos beállításához szükséges eszközöket, beállító rendszereket biztosítani kell.